„mindig a közösségét, nemzetét, hitét szolgálta“
Esterházy Jánosra emlékeztek a morvaországi Olmützben és Mírovban
– Esterházy Jánosra, a felvidéki magyarság két világháború közötti, illetve a második világháború alatti vezető politikusára emlékeztek szombaton a morvaországi Olmützben és Mírovban csehországi, szlovákiai és a magyarországi magyarok.
Az idén immár 19. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) ostravai alapszervezete, valamint a helyi önkormányzati szervek rendezték közösen.
Az emlékünnepség Olmützben (Olomouc) kezdődött, ahol a Szent
Vencel-katedrálisban szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére; ezt Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye magyar hívek lelki gondozásáért felelős püspöki helynöke celebrálta.
Ďurčo Zoltán prédikációjában felidézve Esterházy János életét azt mondta, hogy „keresztútja börtönből börtönbe tartott“ , de ennek ellenére képes volt „a szeretetre összpontosítani“, amellyel „mindig a közösséget, nemzetét, hitét szolgálta“, amiben példa lehet a ma embere számára is.
A mírovi egykori rabtemetőben megtartott megemlékezésen a csehországi és a szlovákiai magyar szervezetek (CSMMSZ, Esterházy Társulás, Együttélés, Cserkészszögetség stb.) a prágai magyar nagykövetség (Szesztai Dávid tanácsos), valamint a magyarországi magyarok képviselői (Rákóczi Szövetség) koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy jelképes síremlékénél.
Rákóczi Anna, a CSMMSZ országos elnöke, valamint az ostravai alapszervezet elnöke a temetőben megtartott megemlékezésen köszöntötte a résztvevőket, megköszönte a polgármesternek, hogy a település továbbra is gondoskodik a Rabtemető rendbentartásáról és bejelentette, hogy a megemlékezést jövő júniusban újra megrendezik.
Nem ismerek a régióban olyan közösséget, aki ilyen szépen és kitartóan gondoskodna múltja emlékeiről, mint az itteni magyarok – jelentette ki elismeréssel Lubomír Pejchal mírovi polgármester.
Martényi Árpád, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke és a szövetség Esterházy Emlékizottságának elnöke felidézte, hogy a mírovi Esterházy-emlékhely létrehozásában nagy szerepe volt Stelczer Elemérnek, a Rákóczi Szövetség egyik alapítójának és Monus Ferencnek, aki akkor az ostrava magyarok szervezetét vezette.
Stanislaw Gawlik megköszönte a CSMMSZ-nek, Rákóczi Annának, hogy a mírovi megemlékezésre a lengyeleket is rendszeresen meghívják. Emlékeztetett, hogy Esterházy édesanyja lengyel volt, és Esterházyt a lengyelek is tisztelik.
Kocsis László, a prágai Esterházy Társulat elnöke szerint a közelmúltban alakult szervezet folytatni fogja igyekezetét Esterházy rehabilitációjáért. Fontosnak minősítette, hogy a bíróság úgy hagyta jóvá a szervezet alapszabályzatát, hogy abben a rehabilitációra való törekvés nyíltan le van írva.
Szintén koszorúztak a síremléknél az Esterházy-család ma Lengyelországban élő tagjai, a csehországi lengyel kisebbség képviselői Stanislaw Gawlikkal az élen, valamint Lubomír Pejchal Mírov polgármestere is.
A megemlékezésre az idén is több tucatnyi Nyitra-vidéki magyar is Mírovba érkezett – köztük volt például Paulisz Boldizsár az alsóbodoki magán-szakközépiskola alapítója. Esterházy ugyanis Nyitraújlakon (Velké Zálužie) született.
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban, az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában – a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként – nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt köztudott, hol temették el, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre.
Esterházy Jánost eddig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt
hajlandó rehabilitálni, így hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
