Kövér László és Pető Tibor felavatták II. Rákóczi Ferenc felújított emléktábláját Prágában
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Pető Tibor prágai magyar nagykövet április 27-én délután Prágában a Kisoldali téren felavatták II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem felújított emléktábláját.
A felújított emléktábla avató ünnepségének elején Kövér László rövid beszédében ismertette és méltatta II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem életművét, személyiségének szerepét és fontosságát a magyar történelem számára.
A nagyságos fejedelem prágai diákéveire emlékeztető kétnyelvű – cseh és magyar – emléktáblát 1985-ben leplezték le a Kisoldali téren az egykori jezsuita rendház és professzori kollégium falán. Ez volt az első, magyar nyelvű szöveget is tartalmazó emléktábla a cseh fővárosban.
Az emléktábla felújítását a prágai magyar nagykövetség kezdeményezte, amely a szükséges anyagi fedezetet a Rákóczi Ferenc emlékévre elkülönített magyar állami alapból szerezte meg.
A felújítás alkalmával nemcsak az impozánsan nagyméretű tábla lett kitisztítva és kapott új patinát, hanem az eredeti szövegben előforduló két téves adat is ki lett javítva. A táblán ugyanis hibásan volt megadva Rákóczi Ferenc születésének éve, mert az erdélyi fejedelem nem 1675-ben, hanem 1676-ban született. A másik téves adat, hogy Rákóczi 1690 és 1692 között lakott az épületben. A fejedelem 1690 és 1692 között valóban Prágában élt, de csak 1691-ben és 1692-ben lakott a Kisoldali jezsuita házban. Az 1690-es évet, s az 1691-es év egy részét még a mai Károly-téren álló Szent Ignác-templomhoz csatlakozó jezsuita kollégiumban töltötte. Ez az adat időközben vált közismertté, ezért lett most ez is kijavítva.
A táblaavatáson résztvevő több tucatnyi személy az ünnepség után közösen elénekelte a magyar himnuszt. Az Országgyűlés elnöke ezt követően egy szállodában a csehországi magyarok képviselőivel találkozott és beszélgetett.
Az eredeti emléktábla felállítását a nyolcvanas évek első felében Csémy Tamás prágai lakos, mint magánszemély kezdeményezte. Csémy Tamás később az egyik alapítója lett a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének, s a máig is működő legnagyobb csehországi magyar szervezet első elnöke volt.
Csémy Tamás egy korábbi újságírói felvetésre reagált, miszerint jó lenne megjelölni II. Rákóczi Ferenc prágai lakhelyét. Csémy Tamás ezután felvette a kapcsolatot néhány magyarországi személyiséggel és segítségükkel, valamint a Honismeret című folyóiratban közölt anyaggal, sikerült elérni, hogy az akkori magyarországi Hazafias Népfront odaállt a kezdeményezés mögé. II. Rákóczi Ferenc emléktábláját 1985. április 15-én leplezték le ünnepélyes keretek között.
Az eredeti emléktábla felavatásakor, tehát 1985-ben, Josef Hájek, Prága akkori főpolgármesterhelyettese és Farkasinszky Lajos a Budapesti Fővárosi Tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Mindketten szóltak Rákóczi Ferenc prágai tartózkodásáról, a kiemelkedő személyiség szerepéről és jelentőségéről a magyar és az európai történelemben.
Az ünnepségen részt vettek a cseh kulturális minisztérium képviselői, Kovács Béla prágai magyar nagykövet, a Prágában tanuló szlovákiai magyar egyetemisták és főiskolások, valamint szépszámú érdeklődő – derült ki a korabeli tudósításokból. Gallay Attila előadóművész a táblaavatón tárogatón kuruc dalokat adott elő.
A nagyméretű táblát Tóthfalusi László és Korburger Zsolt akadémiai szobrászok készítették.
(Kokes)
