Magyar állampolgárság – egyszerűsített honosítási eljárás
—————————————————–
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok,
mert hirdetem, hogy testvér minden ember,
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
(Wass Albert: Hontalanság hitvallása – 1947)
Magyarország Alaptörvénye, mely jogrendünk alapja, mely szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, kimondja:
„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal”.
A világban élő magyarság körében az elmúlt húsz évben időről-időre igény mutatkozott arra, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásban és a magyarság megtartásában komoly segítséget jelentene – más országok példánya nyomán – egy kedvezményes honosítási eljárás bevezetése.
A magyar Országgyűlés 2010. május 26-ikán fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve a kedvezményes, ún. egyszerűsített honosítási eljárást. A jogszabály-módosítás célja az volt, hogy megkönnyítse a határon túl élő magyarok számára az anyaországgal való kapcsolattartást, és biztosítsa számukra, hogy – szülőföldjükön maradva – jogi értelemben is kötődhessenek az anyaországhoz.
A Csehországban élő magyarok eddig nem tudtak élni a magyar szabályozás nyújtotta lehetőséggel, hiszen az érvényben lévő – igaz, a Cseh Köztársaság Alkotmánya 12. cikkelyének (mely szerint „akarata ellenére senki sem fosztható meg állampolgárságától”) ellentmondó – joggyakorlat értelmében automatikusan elveszíti cseh állampolgárságát az, aki szabad akarat-nyilvánítása alapján megszerzi más ország állampolgárságát.
Idén azonban a cseh jogrendben nemzetpolitikai szempontból jelentős pozitív fejlemény történt. A törvényhozás új állampolgársági törvényt fogadott el – 186/2013. évi törvény a Cseh Köztársaság állampolgárságáról (Sbírka 2013. év 77. szám) -, mely 2014. január 1-vel lép hatályba. Az új jogszabály értelmében Csehországban is lehetővé válik a kettős/többes állampolgárság, s a törvény egyértelműen kimondja azt is, hogy a cseh állampolgárság – az alkotmány előírásaival összhangban, kizárólag nyilatkozat tételével szűnhet meg.
Az itt élő nemzettársaink számára tehát megnyílik az út a magyar állampolgárság egyszerűsített módon való megszerzésére, hisz már nem kell tartaniuk attól, hogy a magyar állampolgárság megszerzésével elveszítik cseh állampolgárságukat.
De mit is takar az egyszerűsített honosítási eljárás?
—————————————————–
Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy a határon túl élő magyaroknak egyfelől nem kell Magyarországon letelepedniük a magyar állampolgárság megszerzéséhez, és nem szükséges az sem, hogy igazolják magyarországi lakóhelyüket és megélhetésüket, másfelől nem kell állampolgársági vizsgát sem tenniük.
A módosított, 2013. március 1-vel hatályos új állampolgársági jogszabály kimondja:
* kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását és magyar nyelvtudását igazolja, illetve
* az a nem magyar állampolgár, aki magyar állampolgárral legalább tíz éve érvényes házasságban él vagy öt éve él olyan házasságban, melyben közös gyermekük született és igazolja magyar nyelvismeretét.
Az állampolgársági kérelmek egyszerűsített honosítási eljárás keretében történő benyújtása 2011. január 1-től lehetséges. A törvény végrehajtása, a kérelmek benyújtása hosszú távra biztosított lehetőség, nincs olyan határidő, amely jogvesztő hatályú lenne.
A kérelem benyújtásának feltételei, csatolandó dokumentumok
———————————————————–
Az állampolgársági kérelmet csakis egyénileg és kizárólag személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen személy nevében e személy törvényes képviselője terjesztheti elő.
Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás valamennyi alábbi feltételének maradéktalanul megfelel:
* ő maga vagy felmenője magyar állampolgár volt, vagy legalábbis valószínűsíti magyarországi származását, illetve magyar állampolgárral legalább tíz éve érvényes házasságban él vagy öt éve él házasságban és van közös gyermekük,
* igazolja magyar nyelvtudását (ezt a kérelmet átvevő hatóság ellenőrzi),
* a magyar jog szerint büntetlen előéletű, büntetőeljárás sincs ellene folyamatban, és * honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
Az állampolgársági kérelem (formanyomtatvány) mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származását igazoló dokumentumokat (például a szülők vagy nagyszülők születési anyakönyvi kivonatait, plébánosi/lelkipásztori igazolást vagy régi magyar okiratot, például illetőségi bizonyítványt, iskolai bizonyítványt, katonakönyvet, stb.). Az idegen nyelvű okiratokat vagy azok hiteles másolatát hiteles magyar nyelvű fordítással kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig világosan követhető legyen. A kérelem magában kell, hogy foglalja a kérelmező magyar nyelven, saját kézzel írott önéletrajzát és csatolni kell hozzá egy igazolványképet is.
A kérelmező a formanyomtatvány kitöltése során köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű, és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt.
Az állampolgársági kérelem benyújtható
————————————–
– a magyarországi fővárosi, megyei kormányhivatalok járási intézményeinél (http://www.kormanyhivatal.hu/hu),
– a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve
– külföldön a magyar külképviseleteken (Csehországban a Nagykövetség Konzuli Hivatalánál).
Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek határidő megszabása mellett felszólítják a hiány pótlására. A hiány pótlásáig az ügyben nem születhet döntés.
A külképviseletek a náluk benyújtott kérelmeket és azok okirati mellékleteit átveszik, ellenőrzik, rögzítik, és (először elektronikusan, majd később eredetiben) a legrövidebb időn belül továbbítják az elbíráló hatósághoz, továbbá fogadják, és az ügyfelekhez továbbítják az elbíráló hatóság határozatait (pl. hiánypótlás), az onnan érkező okiratokat.
A kérelem elbírálásának folyamata
———————————
A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történt beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:
– a hiánypótlásra való felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
– az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),
– a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, valamint
– az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
Ez azt jelenti, hogy a kérelemre a benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.
A honosított személy – kérelme pozitív elbírálását követően – választhat, hogy állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy a fogadalmat törvényes képviselője teszi le.
A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.
Névmódosítás
————
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárás keretében kérhetik,
– hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék, továbbá
– a többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint a születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
– utónevük magyar megfelelőjét, valamint
– elhalt édesanyjuk születési nevének magyar nyelven történő feltüntetését
–
A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétel) egyidejűleg lép hatályba.
***
Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos részletes tudnivalók, aktuális információk az interneten a www.allampolgarsag.gov.hu web-oldalon érhetők el. Szintén erről a honlapról tölthetők le a kérelem benyújtásához szükséges adatlapok is.
A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését, azonban igénylésének előfeltétele.
„Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.” (Magyarország Alaptörvénye)
Magyarország Nagykövetsége
Prága