Esterházy János emléke és a Missziós Kereszt Prágában
Esterházy Jánosra, a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetőjére emlékeztek március 7-én Prágában a csehországi magyarok.
A magyar szervezetek, valamint a prágai magyar nagykövetség
képviselői koszorúkat helyeztek el a motoli köztemetőben, a csehországi kommunizmus áldozatainak központi emlékhelyén, ahol az emlékműre Esterházy János emléktáblája is felkerült.
Az emlékünnepséget, amelyre a politikus halálának 63. évfordulója alkalmából került sor, az öt éve alakult Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért szervezte meg. Megjelent Boros Miklós, Magyarország prágai nagykövete is.
A koszorúzás után a néhány tucatnyi résztvevő közösen elénekelte a magyar himnuszt.
A temetői megemlékezést követően magyar nyelvű szentmisére került sor a belvárosi Szent Henrik és Kunigunda templomban, amely a prágai magyar római katolikus hitélet központja. Ebben a prágai templomban hetente tartanak magyar nyelvű miséket.
Az Esterházy-megemlékezés az idén össze volt kötve a csehországi hívők, kiemelten a csehországi magyar katolikus hívők felkészülésével a szeptemberi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.
A kongresszus Missziós Keresztje Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház fejének kezdeményezésére ugyanis március 6-tól 8-ig, péntektől vasárnapig éppen a belvárosi Szent Henrik és Kunigunda templomban volt felállítva.
Dominik Duka bíboros a Missziós Kereszt tiszteletére vasárnap celebrált ünnepi szentmisét a templomban, amely ezúttal teljes egészében megtelt a hívekkel. Az érsek prédikációjában egyebek között nagyra értékelte az Eucharisztikus Kongresszus jelentőségét, méltatta a magyar kormánynak az üldözött keresztények érdekében kifejtett tevékenységét és párhuzamot volt Mindszenty József esztergomi, valamint Josef Beran prágai érsek élete között.
A Wikipédia összefoglalója szerint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a római katolikus egyház rendszeresen megrendezett, világméretű eseménysorozata, melynek célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése. Szervezője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága.
A négyévenként más-más helyszínen megtartott kongresszusnak mindig előre meghirdetett témája van, melyre előadásokkal készülnek, illetve sok közös imát tartanak, és szentségimádáson vesznek részt a hívők. A kongresszus igyekszik érthetőbbé tenni a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatást, és annak fontosságát, amiben esetenként segítségükre vannak az elismert oltáriszentség csodák is.
Az 1938-ban tartott eucharisztikus világkongresszust Budapesten rendezték meg, és 2020-ban ismét a magyar főváros adhat otthont az ezúttal immár 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. A magyarság ezzel a rendezvénnyel 1938-ban méltó módon megemlékezett Szent István halálának 900. évfordulójáról.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úgy nyilatkozott, hogy a magyar katolikus egyház számára óriási jelentőséggel bír a kongresszus budapesti megrendezése, „bemutatkozás a világ előtt és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is”.
