Bemutatkozott a Prágai Tükör

ÚJ SZÓ, Pozsony, 2005. május 7.


1992 nyarán független lapot indítottak a cseh- és morvaországi magyarok. Gál Jenő, a Prágai Tükör szerkesztőbizottságának elnöke, Blaskovics Éva főszerkesztő, valamint Csandal Zsolt és Petőcz Dávid szerkesztők a közelmúltban a Pozsonyi Casinóban mutatták be az évente öt alkalommal megjelenő közéleti és kulturális folyóiratot.
A rendszerváltás idején, a novemberi forradalmi napokban a Prágában élő magyarok úgy gondolták, ez egy olyan időszak, amikor valamiképpen intézményes formát kell adni a Csehországban élő magyar közösségnek. ĺgy született meg 1991-ben a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége. Gál Jenő hungarológus, a budapesti Cseh Centrum igazgatója ott volt a lap születésénél: ,,A csehországi szórványban élő magyarok gyakorlatilag sehol nem alkotnak önálló tömböt. Prágában 1500 emberről beszélhetünk. Az első pillanattól kezdve egyik fontos feladatunk volt az egymás közötti kommunikáció, amit körlevelekkel oldottunk meg. Akkor vetődött fel a gondolat, hogy ebből a körlevélformából idővel valamiféle lap is születhet. Tájékoztató címmel fénymásolt, összefűzött kiadványok jelentek meg, benne a szövetség programjaival. Később úgy gondoltuk, hogy mivel a nyelvünk lassan megkopik, jó lenne rovatokat indítani, irodalmi szemelvényeket közölni. A rendszerváltást követő egy-két év elteltével, 1992-re kialakultak a nemzetiségi struktúrák is Csehországban. Készítettünk akkoriban egy felmérést is, hiszen fontos volt megtudnunk, hogy hol élnek még magyarok. Elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy egy igazi lapot készítsünk. ĺgy is lett, igaz, váratlanul. Mikor a cseh lormánynak pénze lett rá, és azt mondták, hogy akkor tessék lapot készíteni, felkészületlenül ugyan, de beleegyeztünk.”
Az első szám szerkesztőbizottságának tagjai a prágai Károly Egyetemen működő Bölcsészettudományi Kar magyar szakán dolgoztak: Bredár Gyula, Rákos Péter tanár úr és Gál Jenő. Illetve olyan neves műfordítók, mint Zádor András és Csémy Tamás.
A Prágai Tükör kezdetben monotematikus lap volt, idővel azonban megjelentek a különböző rovatok. Később úgy gondolta a Cseh- és a Morvaországi Magyarok Szövetsége, hogy nem intellektuális lapra van szüksége a csehországi magyarságnak, hanem inkább magazinszerűre. Ennek következtében az első szerkesztőbizottság Zádor András kivételével otthagyta a szerkesztőséget. Ez a magazinszerű lap működött még néhány éven keresztül, de végül kifulladt. A Prágai Tükör egyébként nem az első magyar nyelvű prágai folyóirat. A feljegyzések szerint 1860-ban Irodalmi Lapok címen indítottak újságot Prágában. A két világháború közötti polgári Csehszlovák Köztársaság idején is volt itt egy jelentős, jól szerkesztett újság, a Prágai Magyar Hírlap, akkoriban ellenzéki lap. A Prágai Tükör szellemi küldetése a kezdetek óta az, hogy egy közös múltú területen, Európa szívében hitet tegyen a polgári gondolat és az emberi jogok sérthetetlensége mellett, hogy a tolerancia és megértés szigetévé váljon a dulakodás felett.
Csandal Zsolt hungarológus 2002 közepétől főszerkesztője is volt a lapnak. Az ő idejében találták ki a folyóirat ,,(Tü)Körkép” mellékletét, amely kimondottan a csehországi magyarokról szól. Szerkesztőbizottságát a CSMMSZ brünni, ostravai, prágai, pilseni, teplicei és litoměřicei alapszervezeteinek a képviselői alkotják. Csandal kiemelte a kilencvenes éveiben járó Zádor Andrást, és feleségét Zádor Margitot, akiknek tollából minden számban megjelenik egy-egy kevésbé ismert cseh szerző művének fordítása.
Magának a Prágai Tükör szerkesztőbizottságának a tagjai is “szétszórtan”, Budapesten, a Csallóközben és Prágában élnek. Mivel Csandal Zsolt Prágából Budapestre költözött, 2003-ban Blaskovics Éva fordító, képzőművész-grafikus lett a főszerkesztő. Elmondta, hogy nehéz olyan szerzőt találni, akinek a munkája mindenki számára érthető, és mély szakmai tudás áll mögötte. Ilyen például a Budapesten élő Berkes Tamás irodalomtörténész, aki értékes dokumentumokat közöl a lapban a cseh-magyar kapcsolatokról.
A pozsonyi gyökerű Petőcz Dávid, a szép kivitelű lap grafikai szerkesztője már három főszerkesztővel dolgozott. Neki köszönhető, hogy a Prágai Tükör egyre igényesebb formában jelenik meg.
A lap, mint a legtöbb irodalmi újság, nem nyereséges. Fő támogatói közé tartozik a Cseh Kulturális Minisztériumon kívül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint magyarországi alapítványok (Nemzeti Kulturális Alapprogram, Illyés Közalapítvány). A munkatársak kis honoráriumért, a szerkesztők szabadidejükben, a lap iránt érzett elkötelezettségből írnak.
Reméljük, sokáig.
BODNÁR EMESE