PRÁGAI MAGYAR KULTURÁLIS NAPOK
Hagyományosan magas színvonal
A vitathatatlanul szükséges változatosság és nagyon szolid művészi színvonal jellemezte az idei, immár 15. Prágai Magyar Kulturális Napokat, amelyeket a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének prágai helyi szervezete rendezett meg a Prágai Magyar Kulturális Intézet segítségével és együttműködésével már hagyományosan októberben, hogy így tisztelegjen az 1956-os magyar forradalom emléke előtt.
„Célunk az itteni (prágai) magyarok összefogása, egymás megismerése. Rendezvényeinkkel ápoljuk kultúránkat, hagyományainkat, hiszen az ilyen magyar események, rendezvények nem túl gyakoriak a cseh közegben, ahol a magyarok szórványban, elszórtan élnek, s nem igen van lehetőség a magyar nyelvű művelődésre, nagyobb összejövetelre. Ugyanakkor minden évben ezzel ünnepeljük az 1956-os magyar forradalom évfordulóját is” – nyilatkozta lapunknak Fiala Jaroslav, a prágai alapszervezet elnöke.
Míg korábban a prágai magyar kulturális napok eseményei általában egy hétvégére összpontosultak, s péntektől szombatig, vagy vasárnapig tartottak, most újításként a műsorokat két hétvégén bonyolították le. Ez lehetővé teszi a rendezvény meglátogatását azoknak is, akiknek mondjuk az egyik hétvége bármilyen oknál fogva nem felel meg.
Az első műsorblokkot a Domovina kultúrházban Dráfi Mátyás, a révkomáromi Jókai Színház Jászai Mari-díjas színművésze nyitotta meg a Te rongyos élet című verses-zenés, nagyon jó hangulatú és pergő stílusú összeállításával. Dráfi már korábban is járt a csehországi magyarok között, s szavalatai, dalai, táncai ismét sikert arattak. „Mindig szívesen jövök, ha hívnak, ha úgy érzik, hogy szükség van rám” – mondta a Prágai Tükörnek az előadás után szlovákiai magyar színművészet egyik legnagyobb egyénisége.
Dráfi Mátyás egyszemélyes színháza után az idén ötvenéves Ifjú Szívek, pozsonyi magyar művészegyüttes a Felföldi levelek című műsorával aratott szintén megérdemelten nagy sikert. A másfélórás műsor keretében hagyományos magyar, szlovák, zsidó, cigány zenét és táncokat mutattak be Szlovákia egyes régióiból. A műsorban idézetek hangzottak el Bartók Béla, Kodály Zoltán, Márai Sándor és Petőfi Sándor leveleiből is. Az Ifjú Szívek műsorát mindenki magasra értékelte, de néhányan kifogásolták, hogy olyan programot hozott Prágába, amelyben nemcsak a magyar, hanem más népek kultúrája is bemutatásra került. E vélemények szerint a magyar kulturális napokon kizárólag „magyar” műsort kellene bemutatni, mert más jellegűt máskor és másutt is lehet látni. Tessék, lehet vitatkozni.
Az Ifjú Szívek néhány éve profi együttesként működik, s prágai fellépésük is profi volt minden szinten. Határozottan megérdemelte volna, hogy a magyar folklór iránt érdeklődő cseh közönség is láthassa. Ehhez azonban a fellépést is kereskedelmi módon kellett volna reklámozni, amire a magyar szövetség helyi szervezetének sajnos nincsenek semmiféle lehetőségei, illetve eszközei. A jövőben talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyha egy ilyen együttest hívunk meg, nem lehetne-e megpróbálkozni valakivel valamilyen módon közösen megrendezni a fellépést, hogy a műsor a szélesebb közönséghez is eljuthasson. A népzenéhez és a népi tánchoz ugyanis – eltérően mondjuk a szavalatoktól – nem kell nyelvismeret.
A második műsorblokkot, amelyre a magyar kulturális központban került sor, nyugodtan nevezhetjük József Attila estnek is. A mindenséggel mérd magad című műsort Sellei Zoltán, a Magyar Kultúra Lovagja állította össze és adta elő József Attila verseiből a költő születésének 100. évfordulója alkalmából. Sellei Zoltán műsorát nagyszerűen kiegészítette a dunaszerdahelyi Kicsi Hang együttes. Menyhárt József és Borbély Katalin József Attila megzenésített verseivel szórakoztatták a szép számú közönséget a kulturális intézet nagytermében.
Ugyanakkor a magyar intézet új alagsori kiállítótermében megnyílt Dolán György, szlovákiai magyar festőművész Jelek elnevezésű tárlata, amelynek kurátora Farkas Veronika, révkomáromi művészettörténész. Dolán György, festőművész, grafikus és multimediális művész már számos európai városban kiállította műveit, de Prágában ez az első bemutatkozása. „Nagyon örülök a lehetőségnek, hiszen Prága elismert kulturális központ, ahol kiállítani rangot jelent” – mondta a kiállítás kapcsán Dolán. Hozzátette: a jövőben szívesen kiállítana Prágában egy tágasabb teremben is, amely lehetővé tenné nagyobb méretű kompozíciói bemutatását is. A most látottak alapján csak annyit tudok mondani, hogy munkái iránt bizonyára lenne érdeklődés.
Befejezésül csak egy, sajnos évente rendszeresen visszatérő kérdés: És hol voltak a prágai magyar diákok?