Schmitt Pál csehországi magyarokkal találkozott

Kokes János, az MTI tudósítója jelenti:

Prága, 2011. április 21., csütörtök (MTI) – Schmitt Pálnak meggyőződése, nem az a fontos, hogy hányan vannak a csehországi magyarok, hanem az, hogy őrzik magyarságukat, és hogy ezért tenni is készek valamit.

„Nem a szám a fontos, nem az a fontos, hogy 12 ezren vagy 15 ezren vannak-e. Az a fontos, hogy őrzik a lángocskát…őrzik, hogy magyarok” – jelentette ki a magyar köztársasági elnök, amikor a csehországi magyar szervezetek képviselőivel találkozott csütörtökön délután Prágában.

A tervezett egy óránál jóval hosszabbra nyúlt találkozón a csehországi magyarok ismertették szervezeteik tevékenységét, sikereit és gondjait, s hangsúlyozták, hogy továbbra is szoros kapcsolatot kívánnak fenntartani Magyarországgal.

Rákóczi Anna az általa vezetett Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének tevékenységét ismertette, amely a legnagyobb csehországi magyar szervezet. “Elmondtam, hogy szeretnénk, ha minket nem nyugat-európai, hanem kárpát-medencei magyarként, magyar közösségként kezelnének Budapesten” – mondta az MTI tudósítójának a találkozó után Rákóczi Anna. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg beszédében Kocsis László, az Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Tagozatának vezetője.

“Szeretnénk, ha bekapcsolódhatnánk a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) vagy más hasonló fórum munkájába. Van mondanivalónk” – mondta az MTI-nek Kocsis.

A felszólalók ismertették a prágai magyar református gyülekezet munkáját, illetve a Prágában és Brünnben immár évtizedek óta működő, a szlovákiai magyar diákokat tömörítő két diákszervezet, az Ady Endre Diákkör és a Kazinczy Ferencz Diákklub tevékenységét is.

„Úgy látom, hogy van bennük egy összetartó erő. A legnagyobb problémájuk az, hogy nem egy tömbben élnek, hanem nagyon szétszórtan, az egész ország területén, és ezért nagyon nehéz iskolát beindítani, kulturális intézményt fenntartani, vagy templomot építeni” – mondta Schmitt Pál magyar újságíróknak nyilatkozva a találkozó után.

Szerinte a csehországi magyarok hiányolják, hogy amióta Csehország és Szlovákia különvált, azóta őket, illetve képviselőiket nem hívják meg az összmagyar értekezletekre Budapestre, s egyfajta diszkriminációt éreznek. “Jó szándékkal mondták ezt, inkább úgy hogy szeretnék ezt barátilag orvosolni. Én ezt megígértem, nincs ennek semmi akadálya” – mondta az államfő.

A találkozó előtt a magyar államfő a Motoli köztemetőben megkoszorúzta a kommunista áldozatok emlékművét. Néhány éve derült ki, hogy ebben a közös sírban van elhantolva Esterházy János, a szlovákiai magyarság mártírhalált halt egykori vezető politikusának hamvait tartalmazó urna is.

“Úgy gondolom, hogy személyes jelenlétemmel, mint magyar köztársasági elnök, hozzájárultam Esterházy megbecsüléséhez” – mondta az MTI tudósítójának Schmitt Pál.

Rámutatott: bár nagyon lassan, de úgy látja, hogy változik Esterházy János megítélése, már nem úgy tartják őt számon, mint bűnöst. “Látok már egy kis fényt…úgy vélem, hogy az idő majd meghozza a gyógyírt, hogy őt mindenhol megbecsüljék. Mégiscsak nagyon jó ember volt, aki egész életében azt kereste, hogyan tegyen jót másokkal” – mondta az államfő.

Schmitt Pál kétnapos hivatalos látogatásának első napját díszvacsora zárta, amelyet vendéglátója Václav Klaus adott tiszteletére a Hradzsinban.