A Cseh Köztársasában élő magyarokat tömörítő érdekvédelmi és képviseleti szervezetek, nevezetesen a Coexistentia – Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Nemzeti Tagozata, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a Cseh-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Csehországi Magyar Orvosok Társulata, a Prágai Református Missziói Gyülekezet és a Görgey Artúr Társaság nagy aggodalommal követik az utóbbi időben Magyarország ellen irányuló bírálatokat az Európai Bizottság és egyes EU-tagországok politikusai, illetve bizonyos érdekkörök részéről, valamint az azokat tetőző, sok esetben teljesen megalapozatlanul elmarasztaló, elfogult támadásokat a hírközlő szervek részéről. Felsorolt szervezeteink a nemzeti összetartozás és összefogás jegyében kialakított közös álláspontjukat az alábbiakban foglalják össze:
Sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy anyaországunk, Magyarország Alaptörvénye és az azt részletező néhány sarkalatos törvény értékelésében az elvárt objektivitás helyett az az eszmei és politikai megosztottság tükröződik, amely az Európai Unió egyes csúcsszerveiben – az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben, valamint egyes tagországaiban alakult ki az ott végbemenő állandó pártpolitikai küzdelem következtében.
Kifogásoljuk az egyoldalú értékelést, épp úgy a kettős mérce alkalmazását.
Az Alaptörvény esetében meg kell állapítanunk, hogy az – nem csak a jobboldali politikusok, konzervatívok szemszögéből értékelve – demokratikus, az európai értékrendnek megfelelő és senki ellen nem irányul. Több olyan új rendelkezést is tartalmaz, mely példaképül szolgálhatna az EU valamennyi tagországának (a kisebbségek kollektív jogainak megadása, a jelnyelv védelme, a génkezelt mezőgazdasági termékek tilalma, stb.), mégsem tesznek róla említést bírálói. Ugyanakkor vannak olyan kifogásaik, melyeket hasonló esetekben más EU-s országokkal szemben mellőznek (például a bankadó bevezetése). Sőt, még akkor is hallgatnak, amikor jogos lenne a bírálat, mint például a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi normák esetében, vagy amikor az illetékes ország alkotmányában államalkotó tényezőként csak a többségi nemzet van megjelölve, megvonva ettől a jogtól a területén élő nemzeti kisebbségeket.
Hasonlóan értékelhető a Médiatörvény is, melynek eredeti szövegében nem volt található semmi, ami nem szerepelt volna más EU-s tagállam hasonló jogszabályában. Mindazonáltal a magyar törvényhozók az úniós bírálatokat elfogadták és azok szerint a törvényt módosították.
Az Európai Bizottságnak a január 17-én ismertetett elemzése szerint és a nemzetközi sajtónak, beleértve a csehországit is, az új magyar törvények elleni kifogásai továbbra is a jegybank és az adatvédelmi biztos függetlenségére, valamint az igazságszolgáltatásra irányulnak. Az utóbbi a bírákat érintő 62 éves nyugdíjkorhatárra korlátozódik, ami az új rendelkezés értelmében egységes és általános korhatár minden köztisztviselő tekintetében, így ez megítélésünk szerint nem sértheti a bírák függetlenségét.
Megelégedéssel fogadjuk, hogy a felvetett problémákra vonatkozóan Magyarország külügyminisztere, Martonyi János már korábban, január 13-án a Kuriernek adott interjújában kijelentette, hogy „Nem vonjuk kétségbe az Európai Bizottság objektivitását és semlegességét. Respektáljuk őket. A bizottság elemzését és következtetéseit nagyon komolyan fogjuk kezelni. Bármit is mond a bizottság, mi megoldásra törekszünk”. Megnyugtató, hogy mindezt és a magyar kormány készségét a megoldásra, gyakorlatilag megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök is január 18-i fellépésében az Európai Parlament strassbourgi ülésén.
Mindezek tudatában erősen bízunk abban, hogy a Magyarország és az Európai Bizottság közötti vitás kérdések mielőbb rendeződnek oly módon, hogy nem lesz kétség afelől, hogy Magyarország nem teljesítené teljes mértékben az EU-val szembeni kötelezettségeit. Kiállunk anyaországunk mellett és támogatjuk igyekezetét továbbra is hozzájárulni a sokkal erősebb és mélyebb európai integrációhoz. A hírközlő szervektől pedig elvárjuk, hogy elfogulatlanul, teljes objektivitással tájékoztassák a nyilvánosságot.
Prága, 2012. január 23.
A fent megnevezett csehországi magyar szervezetek
vezetősége nevében és meghatalmazásából:
Dr. Kocsis László Attila, a Coexistentia-Együttélés Politikai Mozgalom
Magyar Nemzeti Tagozatának elnöke