Mírovi főhajtás Esterházy emléke előtt
Esterházy Jánosra, a szlovákiai magyarság két világháború közötti, illetve a második világháború alatti vezető politikusára emlékeztek június közepén a morvaországi Mírovban, Esterházy halálának színhelyén csehországi, szlovákiai és a magyarországi magyarok.
Az idén 18. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), valamint a helyi önkormányzati szervek rendezték közösen. A mírovi egykori rabtemetőben megtartott megemlékezésen, amelynek elején elhangzott a magyar, a cseh és a lengyel himnusz, a magyar, cseh és lengyel nyelvű beszédek méltatták Esterházy Jánost és életművét. Felszólalt egyebek között Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke, Kocsis László, az Együttélés politikai mozgalom magyar tagozatának vezetője és az ostravai lengyel konzul is. Jan Janků, Esterházy egykori rabtársa, személyes emlékeit idézte fel a nehéz időkből.
Rákóczi Anna, a megemlékezés főszervezője, az ostravai alapszervezet elnöke, országos elnök üdvözölte a szépszámú résztvevőt és köszönetet mondott Mírov polgármesterének azért, hogy a település gondozza az emlékhelyet. A polgármester, aki szintén virágokat helyezett el a síremlékhez, leszögezte, hogy ezt természetesnek tekinti.
A mírovi emlékünnepséget megelőzően Olmützben (Olomouc) a Szent Vencel katedrálisban szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére, amelyet Zsidó János esperes-plébános celebrált, akinek egy lengyel pap segédkezett.
Zsidó János prédikációjában felidézte Esterházy János életének legfontosabb állomásait. „Életének vezérelve volt segíteni másoknak, a kisebbségbe került szlovákiai magyaroknak” – szögezte le az esperes.
A megemlékezésen a csehországi és a szlovákiai magyar szervezetek, a prágai magyar nagykövetség, valamint a magyarországi magyarok képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a volt rabtemetőben lévő jelképes síremléknél. Ugyancsak virágokat helyeztek el a síremléknél az Esterházy-család tagjai, az ostravai lengyel konzul, valamint Mírov polgármestere is.
A megemlékezésre ezúttal több tucatnyi Nyitra-vidéki magyar – egyebek között Gímesről, Lédecről, Csehiből – is Mírovba érkezett. Esterházy a földijük, Nyitraújlakon (Veľké Zálužie) született. Megjelent Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára is.
A prágai magyar nagykövetséget Szesztai Dávid tanácsos képviselte.
A tikkasztó melegben lezajlott mírovi emlékünnepség végén a résztvevők közösen elénekelték a magyar himnuszt.
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként nem szavazta meg az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A II. világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését
25 évre csökkentették.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszig nem volt köztudott, hol van eltemetve, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol nevű köztemető közös sírjában található. A motoli emlékműre 2011 őszén felkerült Esterházy János neve is.
Esterházy Jánost eddig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a néhai politikust papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
Kokes János
