Csehország magyar vonatkozású történelmi, kulturális, építészeti és egyházi emlékeit, illetve nevezetességeit gyűjtötte össze a Magyar emlékek Csehországban című útikönyv, amelyet november 25-án, szerdán este mutattak be Prágában.
A Magyar emlékek Csehországban című kiadvány egy nagyobb szabású projekt első darabja, melynek keretében az Antall József Tudásközpont a jövőben fel kívánja térképezni a Magyarországhoz közeli országokban található magyar vonatkozású emlékeket.
A prágai Magyar Intézetben megtartott ünnepélyes könyvbemutatón, valamint a kiadvány legérdekesebb színes illusztrációit felvonultató fotókiállítás megnyitóján, Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára és Pető Tibor, Magyarország prágai nagykövete mondott beszédet.
Szükség van az ilyen könyvekre, hogy jobban megismerjük környezetünket. Ugyanakkor a könyv bizonyítéka annak is, hogy a magyarok, éljenek bárhol is a világon, képesek komoly, figyelemreméltó alkotásokra – fejtette ki Hoppál Péter.
Pető Tibor szerint hiánypótló mű keletkezett, mert a csehországi magyar emlékeket eddig senki sem dolgozta fel átfogóan és részletesen.
A mintegy 200 oldalas gazdagon illusztrált könyv anyagát szerzője, Kokes János, az MTI felvidéki származású prágai tudósítója, a Prágai Tükör főszerkesztője az évek során nagyrészt újságírói munkája közben gyűjtötte össze, majd az Antall József Tudásközpont felkérésére egy útikalauz követelményei szerint feldolgozta és kiegészítette.
A Magyar emlékek Csehországban című kiadvány eredeti színes képeit Gedai Csaba fotóművész készítette.
Ez az első olyan munka, amely teljes egészében feltérképezi és rendszerezi a mai Cseh Köztársaságban található magyar vonatkozású emlékeket, a nagyjából egyidőben történt magyar és a cseh államalapítástól napjainkig, s mindezt eredeti fotókkal illusztrálja. A kötet útikönyvként, vagy egyfajta csehországi magyar lexikonként egyaránt használható. A szerző emlékeztet arra, a ma már ritkán tudatosított tényre, hogy Magyarország és Csehország, illetve pontosabban a történelmi Magyar Királyság és a Cseh Királyság évszázadokon keresztül közvetlen szomszédok voltak, időnként különféle birodalmaknak, államszövetségeknek voltak egyaránt tagjai, ami nem múlt el nyomtalanul.
Az olvasók és az utazók a magyar emlékekkel hét földrajzi fejezetben – Prága, Dél-, Nyugat-, Észak-, Kelet-Csehország, Észak- és Dél-Morvaország – ismerkedhetnek meg. Minden fejezetben ugyanakkor konkrét ajánlások vannak megfogalmazva a régió legfontosabb, más jellegű látnivalóira is. A kötet szerves részét képezi a cseh történelmi kronológia, valamint a magyar-cseh történelmi kapcsolatok legfontosabb szakaszaikról írt ismertetések és a turisták számára hasznos gyakorlati tudnivalók gyűjteménye is.
A szerző rámutat: a magyarok nem őshonosok Cseh- és Morvaországban, döntően Szlovákiából kerültek különböző okok miatt az egykori Csehszlovákia nyugati felébe, ahol letelepedtek, és ma jelentős diaszpórát alkotnak. A könyv olvasója megismerkedhet a felvidéki magyarok II. világháború utáni kitelepítésével, Esterházy János tragikus sorsával, és a nekik állított emléktáblákkal, emlékhelyekkel is.
A könyvhöz Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója, Pető Tibor, prágai magyar nagykövet és Kiss Szemán Róbert, a prágai Magyar Intézet igazgatója írt ajánlást, illetve előszót.
