Személyi plébániává alakult át december elsejével a prágai magyar katolikus lelkészség. Ez egyházilag magasabb státus, és az eddiginél nagyobb stabilitást, biztonságot ad a prágai magyar katolikus hívőknek.
A változás megünneplésére Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap szentmisét celebrált a prágai belvárosi Szent Henrik templomban, amely egyben a magyar személyi plébánia székhelye. A misét, amelyen nagyszámú magyar hívő vett részt, Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje koncelebrálta.
Erdő Péter beszédében úgy vélte, hogy a prágai magyar személyi plébánia fontos szerepet játszhat a csehországi magyarság nemzeti identitásának megőrzésében.
Dominik Duka rámutatott: a cseheket és a magyarokat is összeköti az egyház több szentje, egyebek között szent Adalbert személye, akinek fontos szerepe volt mindkét nemzet történetében. „Isten óvja a magyar nemzetet, Isten óvja a cseh nemzetet továbbra is“ – szögezte le a prágai érsek, aki az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcot üzenetét is megemlítette.
A prágai magyar hívők nevében Kocsis László és Kláris Györgyi mondott köszönetet a cseh egyház fejének, hogy lehetővé tette a magyar plébánia létrehozását a Moldva-parti metropolisban. Emlékül mindkét bíborosnak – Erdő Péter és Dominik Duka – egy-egy képet ajándékoztak Lőrincz Zsuzsa, prágai magyar festőművésztől.
Az ünnepi szentmise végén, amelynek színvalát az ipolybalogi Szent Korona Kórus közreműködése nagyon megemelte, a résztvevők elénekelték a magyar himnuszt és a régi magyar himnuszt, tehát a Boldogasszony anyánk című éneket.
A hagyományos és a személyi plébánia közti különbség az, hogy míg az első területi alapon működik, addig a másik nem területi alapon, hanem hívek egy meghatározott csoportja – például egy nemzetiség – számára létesült plébánia.
Prágában jelenleg már több idegen nyelvű katolikus plébánia is működik, például a szlovákok, a lengyelek, németek vagy az angolok részére. Ezt a sort bővítette most a magyar plébánia, amelynek élén 2016 nyara, a magyar lelkészség megalakulása óta, Balga Zoltán római katolikus pap áll. Saját gyülekezete van a francia, spanyol, olasz és vietnami katolikus közösségek is, valamint az albánoknak, örményeknek és a koptoknak is. Az idei, 2017-es, év elején a siket vagy súlyosan halláskárosodott katolikusok helyi közössége számára is kialakítottak egy plébániát.
A rendszeres katolikus szentmisék húsz éve kezdődtek Prágában. Az elsőre 1992. december 6-án vasárnap a cseh főváros egyik legrégibb templomában, a Szent Adalbert templomban került sor. A misét Pataky Kornél, győri püspök celebrálta, aki a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének a képviseletében érkezett Csehországba. A misét Mannesz atya, Simák Ferenc olmützi magyar domonkos rendi szerzetes és Dominik Duka, a domonkosok tartományfőnöke koncelebrálta – tudósított az eseményről akkor az Új Szó című szlovákia magyar napilap. A prágai magyar szentmisék megindításának körülményeit az újság szerint a Szent Domonkos-rend tartományfőnöksége teremtette meg és biztosította.
A magyar nyelvű római katolikus szentmisék az ezredforduló után szűntek meg, amikor Simák Ferenc kilépett a domonkos rendből. A magyar misék felújítására, a prágai magyar hívők kérelme alapján, 2016-ban került sor. Ebben is kiemelt szerepe volt Dominik Dukának, azúttal már mint prágai érseknek, a cseh katolikus egyház fejének.
A cseh fővárosban mintegy 2000-2500-ra tehető a magyarok száma. A katolikus szentmiséken kívül hetente tart istentiszteletet a prágai magyar református egyházközösség is.
Prága mellett több népesebb cseh városban is élnek nagyobb számmal magyarok ezért Balga Zoltán, aki másfél éves tevékenységével komoly tiszteletet és elismerést vívott ki magának a csehországi magyar és szlovák közösség köreiben (Balga Zoltán egyben a prágai szlovák katolikus közösség papja is), azt tervezi, hogy a jövőben Brünnben is rendszeresen tartana magyar miséket. Már eddig is aránylag gyakran misézik Ostravában is, ahoil nagyon aktív a Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetségé keretében dolgozó helyi magyar közösség.