Összehasonlítható-e a mostani járvány a spanyolnátháéval
A szerte a világban 50 millió emberéletet követelő, 1918. évi spanyolnátha-járvány referenciaként szolgál a modern pandémiákhoz (több földrészre kiterjedő járvány), de segíthet-e megfékezni a jelenlegi Covid-19 járványt? – tette fel a kérdést az AFP francia hírügynökség.
Járványellenes intézkedéseket ismertetve Emmanuel Macron francia elnök „egy évszázada legsúlyosabb egészségügyi válságról beszélt” Párizsban, az 1918-1919-ben tomboló, Franciaországban 240-250 ezer halálos áldozattal járó spanyolnáthára utalva.
A statisztikákban egyelőre semmi hasonlatosság: egy évszázada milliók haltak meg öt földrészen, a jelenlegi világjárványban néhány ezren. A két vírus sem ugyanaz, a spanyolnátháé (lényegében influenzáé) A(H1N1) típusú, most pedig koronavírus tombol.
A két járvány kontextusa is radikálisan különbözik – mutatott rá Freddy Vinet geográfus, a montpellier-i Paul Valéry Egyetem tanára, aki 2018-ban jelentetett meg könyvet a spanyolnátha történetéről La Grande Grippe (A nagy influenza) címmel a Vendémiaire kiadónál.
Lényeges különbség, hogy a spanyolnátha az első világháború idején „médiaárnyékban” zajlott – hangsúlyozta Vinet. „A háborúval voltak tele az újságok. A koronavírus esetében ellentétes a helyzet” – jegyezte meg a természeti katasztrófák és veszélyek szakértője.
Az államok is másképp reagáltak: a járvány első hullámában, 1918 május-júniusában „a hatóságok, amelynek rengeteg más gondjuk volt, nem fogták fel a probléma súlyát” – így Vinet.
Franciaországban a helyzet súlyosságát csak 1918 őszén értették meg, amikor a járvány gyakorlatilag elérte a csúcspontját. Zártak be nyilvános helyeket, de nem egységesen, a hatóságok vaktában kapkodtak.
„Annyi beteg volt, hogy nem volt elegendő munkaerő, se felszerelés, hogy végrehajtsák az olyan intézkedéseket, mint a nyilvános helyek fertőtlenítése” – magyarázta a szakértő.
A járvány teljesen szétzilálta a francia hadsereget, de minden ország hasonló cipőben járt, ezért úgy ítélik meg, hogy nem volt döntő hatása a háború kimenetelére – mondta a földrajztudós.
A valóban hatékony karanténokat az amerikai hadsereg távoli szigeteken – például Szamoán – működtette, ezek voltak azok az egyedüli helyek, amelyek elkerülték a sorscsapást.
Az 1918 márciusában az Egyesült Államokban megjelent járvány eredete ma sem ismert. Lehetséges, hogy Kínából indult ki, akárcsak a Covid-19 járvány. Egyelőre azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá ezt a feltevést.
A járvány a spanyolnátha elnevezést főként annak köszönheti, hogy a spanyol sajtó az elsők között volt, amelyek 1918 májusában Európában beszámoltak a betegségről.
Hatásos volt a korai és általános izoláció
A spanyolnátha-járvány adatait elemző kutatók szerint azokban a városokban, ahol már korán és általános izolációt rendeltek el, valamint megelőző intézkedéseket hoztak, a betegség halálozási aránya 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a többi városhoz képest.
A chicagói Loyola Egyetem orvosi iskolájának tudósa, Stefan E. Pambuccian és az egyetem kutatólaboratóriumának csapata három, az 1918-19-ben pusztító spanyolnátha-járványról szóló tanulmányban publikált adatokat elemzett. A járvány a világ népességének mintegy egyötöd, más adatok szerint egyharmad részét megfertőzte, és 50 millió ember halálát okozta.
Az adatok és az elemzés szerint azok a városok, amelyek hamar szigorú megelőző és izolációs intézkedéseket vezettek be, bezárták az iskolákat, templomokat, megtiltották a tömeges gyülekezést, elrendelték a maszk viselését, elkülönítették a fertőzötteket, és fertőtlenítettek, valamint higiéniai intézkedéseket hoztak, a megbetegedettek számát és a halálozási arányt is leszorították – ismertette a tanulmányt a sciencedaily.com tudományos portál.
Ezek között a városok között volt San Francisco, St. Louis, Milwaukee és Kansas City is. Az adatok szerint az intézkedéseknek köszönhetően az említett városokban összességében 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a megbetegedettek és elhunytak aránya. Az egyik elemzés kimutatta, hogy ezekben a városokban a halálozás csúcspontjának elérése kitolódott, és az intézkedések fenntartásának időtartama összefüggésben volt a halálozások számának csökkenésével.
„Minél szigorúbb az izolációs politika, annál alacsonyabb a halálozási arány” – hangsúlyozta Pambuccian professzor.
A tudós a spanyolnáthát és a megelőző intézkedéseket azért kutatta, hogy biztonságosabbá tegyék az általa vezetett citológiai labort, ahol olyan fertőző betegségeket vizsgálnak, mint a Covid-19. Kutatása eredményeit a márciusban megjelent Journal of the American Society of Cytopathology folyóiratban publikálta.
Akárcsak ma, 1918-ban és 1919-ben sem gondolta úgy mindenki, hogy a szigorú intézkedések helyénvalók vagy hatékonyak. Az Egyesült Államokban a becslések szerint 675 ezer ember hunyt el spanyolnáthában, és sokan kételkedtek abban, hogy az említett politika egyáltalán működhet. De mint a professzor rámutatott, nyilvánvalóan nagy hatásuk volt.
Pambuccian felidézte, hogy 1918-ban még dúlt az első világháború, az Egyesült Államok nagy része „szegénységben, rosszul táplálkozva, gyenge higiéniával, zsúfolt háztartásban és közösségben élt, rossz volt az orvosi és elégtelen az ápolási ellátás, sem a lakosság, sem a döntéshozók nem voltak felkészülve egy járványra”.
„Bár a világ már egy egészen más hely, mint száz éve volt, az 1918-19-es járványban életbeléptetett intézkedések hatékonysága reményt adhat arra, hogy a jelenlegi intézkedések korlátozzák a koronavírus-járvány hatását” – fogalmazott a professzor.
(ms)