Esterházy Jánosra, a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjére emlékeztek 2024. március 2-án Prágában a Motoli Köztemetőben.
A ma már hagyományosnak mondható megemlékezést, amelyet a kommunista rendszer áldozatainak létrehozott emlékhelyen tartottak, a prágai Esterházy János Társulás a Keresztény és Emberi Értékekért, a Coexistentia politikai mozgalom Esterházy János Emlékbizottsága, valamint a Prágai Magyar Katolikus Plébánia szervezte meg a tragikusan elhunyt politikus, csehszlovák és szlovák parlamenti képviselő, illetve közéleti személyiség halálának 67. évfordulója alkalmából.
A Csehországban működő magyar társadalmi szervezetek, illetve a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat helyeztek el Esterházy János emléktáblájánál. Koszorúztak az emlékhelyen a Szövetség a Közös Célokért szlovákiai civil szervezet képviselői is, akik ezúttal a martosi Esterházy Akadémia hallgatóinak soraiból kerültek ki.
Az emlékünnepségen elhangzott beszédek egybehangzóan méltatták az egykori neves, vezető felvidéki politikus életét és munkásságát. A felszólalók emlékeztettek arra is: most van öt éve, hogy elindult Esterházy János boldoggá avatásának folyamata, amelyet a résztvevők támogatnak.
Gubík László, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért szervezet elnöke ugyanakkor beszédében rámutatott arra, hogy Esterházy János mellett emlékezni kell a tavaly elhunyt Duray Miklósra is, aki a szocialista rendszerben a csehszlovákiai magyarság érdekeinek legfőbb képviselője volt. Duray János emlékét Esterházy Jánoséhoz hasonlóan szintén meg kell őrizni – húzta alá Gubík László.
Balga Zoltán atya, a prágai magyar katolikus plébánia plébánosa felolvasta Stanislaw Gawlik, a csehországi lengyel kisebbség egyik vezetőjének a levelét, amelyben a lengyelek támogatásáról biztosította Esterházy boldoggá avatását.
A temetői megemlékezés végén a néhány tucatnyi résztvevő közösen elénekelte a magyar himnuszt.
A kegyeleti emlékhelyet a csehországi Politikai Foglyok Konföderációja alakította ki az 1989-es rendszerváltás után a motoli temető azon részén, ahol a hatvanas években a volt politikai rendszer többtucatnyi áldozatát névtelenül elhantolták. Az 1901-ben született és 1957-ben a morvaországi Mírov várbörtönében elhalálozott Esterházy János urnája a hatvanas évek elején került az akkor még névtelen tömegsírba.
A több mint egy évtizede átalakított motoli központi emlékművön két áldozat neve szerepel: Josef Bryx volt háborús pilótáé, aki a munkatáborokban meghaltakat, valamint Esterházy Jánosé, a szlovákiai magyarság egykori vezetőjéé, aki a kommunista börtönökben meghalt politikai foglyokat jelképezi.
Ezt a fontos emlékhelyet minden év májusának első felében, a kommunizmus áldozatainak napján a cseh politikai vezetés képviselői is megkoszorúzzák. Elmondható, hogy ebből kifolyólag a cseh politika rendszeresen szembesül Esterházy Jánossal, akinek személyét Csehországban és Szlovákiában hivatalosan továbbra is háborús bűnösnek tekintik.
Az emlékünnepség később a belvárosi Szent Henrik és Kunigunda-templomban folytatódott, ahol vasárnap délelőtt Haľko József, pozsonyi segédpüspök misét mutatott be Esterházy János boldoggá avatásának támogatására.
xxx
Módosította februári évzáró közgyűlésén az Esterházy János Társulás a Keresztény és Emberi Értékekért (EJT) eddigi alapszabályát. Ennek az a lényege, hogy az EJT elnöke a prágai magyar plébánia mindenkori vezetője lesz. Ennek alapján a közgyűlés Balga Zoltán atyát választotta meg a szervezet elnökévé, alelnöke pedig Lőrincz Tamás lett. Balga Zoltán Szakács Pannit váltotta fel ebben a tisztségben.
(kjz)