Meghalt Dominik Duka bíboros, a magyarok tisztelője és barátja
Súlyos betegség után 82 éves korában 2025. november 4-én meghalt Prágában Dominik Duka bíboros, a prágai főegyházmegye egykori érseke és a Cseh Püspöki Konferencia volt vezetője. Halálával a csehországi magyarok egyik nagy támogatójukat vesztették el.
Ki volt Dominik Duka?
Dominik Duka Jaroslav Dukaként 1943. április 26-án született a kelet-csehországi Hradec Královéban. Édesapja hivatásos katonatiszt volt az első köztársaság idején, a II. világháború alatt pedig Nyugaton harcolt a fasizmus ellen, de az 1948-as rendszerváltás után az ötvenes évek elején mint ellenzéki személyiséget a kommunista rendszer börtönbe záratta. Érdemes tudni, hogy ugyanabban a börtönben raboskodott Mírovban, ahol Esterházy János is.
Mindez természetesen kihatott a családra is, ezért a fiatal Jaroslav csak a politikai klíma enyhülésének éveiben, 1965-ben tudta megkezdeni teológiai tanulmányait. Az 1968-as prágai tavasz idején titokban belépett az akkor betiltott Domonkos-rendbe, és felvette a Dominik nevet. Pappá 1970-ben szentelték, de miután a kommunista hatóságok tevékenységét veszélyesnek ítélték, az állam 1975-ben megvonta tőle az engedélyt, ezt követően 15 évig fémmunkásként dolgozott.
Illegális tevékenységéért 1981–1982-ben a pilseni börtönben raboskodott, ahol a szintén börtönbüntetését töltő Václav Havellel is találkozott és összebarátkozott. Nem volt ezért véletlen, hogy 2011. december 26-án Prágában ő celebrálta az elhunyt Václav Havelért tartott gyászmisét a Szent Vitus-székesegyházban.
Az 1989-es rendszerváltás után az immár legálisan működő Domonkos-rend tartományfőnöke lett, majd 1998-ban Hradec Králové püspökévé nevezte ki II. János Pál pápa. Szülővárosát Prága követte: 2010-ben XVI. Benedek pápa kinevezte Prága érsekévé, és 2012-ben bíborosi rangot is kapott. 2022 májusában a Szentatya elfogadta kérelmét, és nyugállományba helyezte. Haláláig ő volt az egyetlen bíboros a cseh katolikus egyházban.
Dominik Duka és a magyarok
Az elhunyt cseh egyházi vezető nagyon jó kapcsolatokat ápolt a csehországi magyarokkal és Magyarországgal. A csehországi magyar anyanyelvű hitélet lehetőségének megteremtéséért és a magyar–cseh egyházi és politikai kapcsolatok fejlesztéséért végzett munkája elismeréseként 2018-ban Dominik Duka Budapesten átvette a Magyar Érdemrend Középkeresztje Csillaggal kitüntetést Áder János akkori köztársasági elnöktől.
Dominik Duka szorosabb együttműködése a csehországi magyarokkal az 1989-es rendszerváltás után kezdődött, amikor mint az újra engedélyezett Domonkos-rend tartományfőnöke személyesen közbenjárt abban, hogy az akkori Csehszlovákia fővárosában, Prágában magyar katolikus misék legyenek. A prágai magyar hívek egy csoportjának kérésére az elképzelést és a kezdeményezést az 1990-ben megalakult Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is a magáévá tette, megvalósításához hatékony támogatást adott az akkori Prágai Magyar Nagykövetség, valamint a Prágai Magyar Kulturális Központ.
A rendszeres magyar misék 1992 decemberében indultak meg, és rövidesen minden hónap első vasárnapján anyanyelvükön hallgathatták az igét a prágai magyar katolikusok. Az első szentmisét, 1992. december 6-án a belvárosi Szent Adalbert-templomban (Kostel svatého Vojtěcha) Pataky Kornél győri püspök celebrálta, aki ezen az eseményen a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét képviselte. Később a misék színhelye a közeli Szent Bertalan-templom (Kostel svatého Bartoloměje) lett.
Ezt a túlzás nélkül történelmi jelentőségűnek minősíthető prágai magyar szentmisét Dominik Duka, a domonkosok tartományfőnöke, valamint magyarbéli származású Simák Ferenc, Mannesz atya, olmützi szerzetes koncelebrálta.
Dominik Duka a mise után röviden külön is köszöntötte a győri püspököt és a templomot megtöltő magyar híveket. Simák Ferenc később Olmützből Prágába költözött és jó egy évtizeden át tartott rendszeresen magyar miséket Prágában. A lehetőségek szerint időnként karácsonyi mise is volt, sőt 1993-ban a břevnovi kolostor templomában is volt magyar mise, amelyet Mannesz atya Cserháti Ferenccel, az akkor éppen Münchenben szolgáló plébánossal, későbbi püspökkel együtt tartott.
Simák Ferenc 2004-ben személyi okokból kilépett a szerzetesrendből és Olmützben letelepedve sikeresen betagozódott a polgári életbe. Megnősült, s amikor néhány éve találkoztam vele és feleségével, két szép gyermekük volt. A család az olmützi Szent Vencel-székesegyházban az Esterházy János tiszteletére megtartott misén vett részt. Simák Ferenc kilépésével a rendből pap nélkül maradtak a prágai magyar hívők, és egy időre megszűntek a magyar katolikus misék is a fővárosban. Ezek ismét a civilek kérésére és kezdeményezésre a Prágai Magyar Nagykövetség támogatásával 2016-ban, tehát 12 év elteltével indultak újra. Ez a korszak Balga Zoltán atya nevéhez fűződik, de amelyben Dominik Duka bíboros szerepe megkerülhetetlen.
Új korszak a csehországi magyar katolikusok hitéletében
Ma már egyértelműen megállapítható, hogy Balga Zoltán atya Prágába érkezésével egy új, a korábbinál magasabb szintű fejezet kezdődött a fővárosi magyar katolikusok életében. Másfelől egyértelmű az is, hogy Dominik Duka bíborosnak nagyon szerencsés keze volt, amikor éppen Balga Zoltán, ipolyviski plébánost szólította meg és kérte fel a prágai szolgálatra.
Az új korszak első magyar katolikus szentmiséjére a Prágai Magyar Intézethez közeli Szent Gál-templomban (Kostel svatého Havla) 2016. július 24-én került sor.
Balga Zoltán, akinek csehországi megbízatása akkor két évre szólt, a szentmisén elmondta: a prágai bíborostól azt a feladatot kapta, hogy szervezze újra a prágai magyar lelkészséget és a prágai magyar katolikus közösséget. Ugyanakkor szolgálni fogja az egész csehországi magyarságot is.
„Tartsuk meg hitünket és magyarságunkat az idegen világ közepette is” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy ezek szellemében fog dolgozni s ehhez kérte a helyi magyarok együttműködését, segítségét is.
Ezután a misék átkerültek a belvárosi Szent Henrik és Kunigunda-templomba (Kostel svatého Jindřicha a Kunhuty), amely a magyar lelkészség színhelye lett. A lelkészséget a prágai érsek 2017. december elsején magyar személyi plébánia rangjára emelte, ami új jogokat és új lehetőségeket jelent számunkra. Erről Balga Zoltán több alkalommal is beszélt. Mély hálával tartozunk Dominik Dukának, aki Erdő Péter bíborossal, Magyarország prímásával együtt vett részt az ünnepi szentmisén.
Nem telt el sok idő, s 2022. március 20-án a Szent Henrik és Kunigunda-templom plébániájának tetőterében megnyílt az Adalbertinum, egy szép katolikus diákotthon. Létrehozását a magyar állam és a Magyar Katolikus Püspöki Kar anyagiakkal, 400 ezer euróval támogatta. Az ünnepi megnyitóról Dominik Duka nem hiányozhatott. A bíboros rámutatott: a cseheket és a magyarokat is összeköti egyebek között Szent Adalbert személye, akinek komoly szerepe volt mindkét nemzet történetében.
Dominik Duka a hittérítő Szent Adalbertet tekintette példaképének, aki a legendák szerint Szent István királyt megkeresztelte, s akit az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye máig védőszentjeként tisztel.
A cseh egyházi vezető nagy tisztelője volt Mindszenty József kardinálisnak és szülőfaluját, Csehimindszentet is felkereste. A bíboros szerint a falu neve, valamint Mindszenty eredeti civil neve (Pehm József) arra engednek következtetni, hogy ott „cseh” szálak is lehetnek. Nem véletlen, hogy Dominik Duka prágai érseksége alatt Mindszenty József eredetileg németül írt életrajza cseh kiadásban is megjelent.
A bíboros 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján Prágában kezdeményezte, hogy gyászmisében emlékezzenek meg Mindszenty Józsefről, és ebből az alkalomból a prágai érsekség egy igényes kiadványt is megjelentetett.
Dominik Duka támogatta az 1957-ben a kommunista börtönökben tragikusan elhunyt Esterházy Jánosnak, a szlovákiai magyarság két világháború közti vezetőjének rehabilitálását. 2011-ben megáldotta Esterházy János emléktábláját a kommunizmus áldozatainak emlékhelyén, a prágai Motol temetőben. Esterházyról szólva kiemelte: mindvégig hű maradt történelmi nevéhez és keresztény hitéhez. Mindig azon volt, hogy az igazság, az emberi méltóság és a szabadság oldalán legyen.
A bíboros ezért idén márciusban Budapesten Esterházy-díjat kapott.
A prágai érsek nagy szerepet játszott abban, hogy a cseh állam visszaadta a katolikus egyháznak a kommunisták által elkobzott vagyonát. Életművéért a bíboros Miloš Zeman elnöktől 2016-ban megkapta a legmagasabb cseh állami kitüntetést, a Fehér Oroszlán érdemrendet.
Dominik Duka hivatalos egyházi búcsúztatására 2025. november 15-én a hradzsini Szent Vitus-székesegyházban került sor. Földi maradványait a Szent Vitus-székesegyház érseki sírkamrájában helyezték örök nyugalomra.
Tisztelt és szeretett Dominik Duka bíboros úr! Mindent, mindent köszönünk! Nagyon fog hiányozni a csehországi magyaroknak!
„Adj, Uram, örök nyugodalmat neki és az örök világosság fényeskedjék neki!”
Kokes János
